The effect of focusing on loan decisions

In this paper we investigate some implications of recent results about salience on loan decisions. Using the framework of focus-weighted utility we show that consumers might take out loans even when that yield them negative utility. We claim however, that consumers are more prudent in their decisions and might be less likely to take out such loans when the usual fixed- and increasing-installment plans are coupled with a decreasing-installment option. We argue that harmful loan consumption, especially in the case of loans with increasing-installments (e.g. alternative mortgage loans), could be decreased if a policy would prescribe presentation of loan repayment schedules in a way that employs this effect. Moreover, using the model of focus-weighted utility we give a possible explanation for the unpopularity of decreasing-installment plans, the success of increasing-installment plans and their higher default rate during the financial crisis

A kvázi- és általánosított hiperbolikus diszkontálás hosszú távon (Quasi- and Generalized Hyperbolic Discounting in Long Term)

Az intertemporális döntések fontos szerepet játszanak a közgazdasági modellezésben, és azt írják le, hogy milyen átváltást alkalmazunk két különböző időpont között. A közgazdasági modellezésben az exponenciális diszkontálás a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy az empirikus vizsgálatok alapján gyenge a magyarázó ereje. A gazdaságpszichológiában elterjedt általánosított hiperbolikus diszkontálás viszont nagyon nehezen alkalmazható közgazdasági modellezési célra. Így tudott gyorsan elterjedni a kvázi-hiperbolikus diszkontálási modell, amelyik úgy ragadja meg a főbb pszichológiai jelenségeket, hogy kezelhető marad a modellezés során. A cikkben azt állítjuk, hogy hibás az a megközelítés, hogy hosszú távú döntések esetén, főleg sorozatok esetén helyettesíthető a két hiperbolikus diszkontálás egymással. Így a hosszú távú kérdéseknél érdemes felülvizsgálni a kvázi-hiperbolikus diszkontálással kapott eredményeket, ha azok az általánosított hiperbolikus diszkontálási modellel való helyettesíthetőséget feltételezték. ____ Intertemporal choice is one of the crucial questions in economic modeling and it describes decisions which require trade-offs among outcomes occurring in different points in time. In economic modeling the exponential discounting is the most well known, however it has weak validity in empirical studies. Although according to psychologists generalized hyperbolic discounting has the strongest descriptive validity it is very complex and hard to use in economic models. In response to this challenge quasi-hyperbolic discounting was proposed. It has the most important properties of generalized hyperbolic discounting while tractability remains in analytical modeling. Therefore it is common to substitute generalized hyperbolic discounting with quasi-hyperbolic discounting. This paper argues that the substitution of these two models leads to different conclusions in long term decisions especially in the case of series; hence all the models that use quasi-hyperbolic discounting for long term decisions should be revised if they states that generalized hyperbolic discounting model would have the same conclusion

A kiszámíthatatlanság fokozatainak szerepe a közgazdaságtanban = The Nature of Uncertainty in Economics

A jövő megfelelő modellezése és az így adódó problémák elemzése mindig is a közgazdaságtan egyik központi kérdése volt. A jövő kiszámíthatatlanságának mértéke viszont eltérő lehet, attól függően, milyen modellezést alkalmazunk. A jövő kiszámíthatatlanságát a modellezők leggyakrabban „kockázatos”-nak tekintik, mégpedig azért, mert ennek a megközelítésnek vannak a legelőnyösebb matematikai tulajdonságai, miközben az is igaz, hogy ezt elfogadva kell a legerősebb feltevésekkel élnünk. Keynes is erőteljesen bírálta ezt a gyakorlatot, mivel félrevezetőnek tartotta az így kapott eredményeket. Jelen tanulmány a fogalmak bemutatása mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen hibákhoz vezethet, ha nem ismerjük a jövőt érintő főbb modellezési technikák hiányosságait. Ezen hiányosságok alapján érdemes lehet újragondolni a modelleket és azok eredményeit. = The concept of uncertainty is one of the cornerstones of economics. However, there are different conceptual frameworks of uncertainty and they can have different implications. The most common approach is to assume that the future is risky because of its appealing features even though this approach also requires the most unrealistic assumptions. Keynes already extensively criticized this approach for being potentially misleading without considering the unmeasurable part of uncertainty. This paper reviews the main concepts of this field and the potential mistakes because of choosing an inappropriate model

The effect of focusing on loan decisions

In this paper we investigate some implications of recent results about salience on loan decisions. Using the framework of focus-weighted utility we show that consumers might take out loans even when that yield them negative utility. We claim however, that consumers are more prudent in their decisions and might be less likely to take out such loans when the usual fixed- and increasing-installment plans are coupled with a decreasing-installment option. We argue that harmful loan consumption, especially in the case of loans with increasing-installments (e.g. alternative mortgage loans), could be decreased if a policy would prescribe presentation of loan repayment schedules in a way that employs this effect. Moreover, using the model of focus-weighted utility we give a possible explanation for the unpopularity of decreasing-installment plans, the success of increasing-installment plans and their higher default rate during the financial crisis

The Achilles’ heel of Salience theory and a way to fix it

Salience theory has been successfully used to explain a wide range of empirical and experimental phenomena such as the Allais paradox, framing effect, the preference reversal phenomenon or the decoy and compromise effects. In this paper we show that salience theory carries a notable flaw and under certain circumstances it suggests that a salient thinker may prefer a dominated option even when a strictly dominant alternative is available to her. To solve this problem we propose a possible alteration of the theory and show how it accounts for the same phenomena as the salience theory

A gazdasági várakozások hatása a tőzsdei momentumstratégiára

A momentumstratégia az egyik legelterjedtebb és leggyakrabban vizsgált tőzsdei stratégia. A nemzetközi és a magyar piacokon elvégzett kutatások eredményei megmutatták, hogy a momentum – azaz a részvények múltbeli teljesítménye – szignifikánsan képes előre jelezni a következő időszak várható hozamát. Számos lehetséges magyarázat között a momentumstratégia jövedelmezőségének egyik jelentős magyarázata a viselkedési tudományokra épít. A tanulmány célja a részvények hozamának előrejelzésére használt momentumstratégia vizsgálata a magyar tőkepiacon a gazdasági várakozások alakulásának függvényében. Ha a momentumstratégia jövedelmezősége valóban az emberi viselkedés miatt van jelen, akkor a túlzottan pozitív gazdasági várakozások esetén erősebb hatás várható a stratégiától

Tudományos teljesítmény mérése a magyar felsőoktatás gazdasági képzéseiben

A nemzetközi egyetemi rangsorokban a tudományos teljesítmény mérése kap nagy hangsúlyt, míg a magyar egyetemi rangsorolási gyakorlat kisebb mértékben jeleníti meg ezt, és a nemzetközi irodalomtól eltérően nem a publikációs teljesítmény alapján számolja. Tanulmányunk a Magyar Tudományos Művek Tárhelyén (MTMT) alapuló egyedi adatok segítségével arra ad több lehetséges példát, hogyan lehetne egy fontos szempontot a tudományos publikációk alapján beépíteni a magyar egyetemi rangsorokba. Azt is megmutatjuk, hogy számos megközelítés alkalmazható, de ezek nagyon hasonló következtetésre jutnak. Tehát a tudományos publikáción alapuló új szempont robusztus eredményt ad.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: I23

Impact of COVID-19 on different business models of European airlines

In addition to social damage, the first wave of the COVID-19 pandemic also caused huge economic losses in the beginning of 2020, especially for companies in the tourism sector. The airline market was no exception. This study examines the significance of the business model of European listed airlines – low cost carriers (LCCs), full service carriers (FSCs) – for stock market performance. We use event study on the 11 airlines included in the sample. In terms of cumulative average abnormal returns, i.e. the most significant deviations from expected returns, negative phases can be detected in the entire and third stage of the pandemic. FSCs performed significantly better than LCCs at the time of the pandemic on 24 February, when European stock markets suffered the most damage; the business model overwrote financial indicators during the toughest period of the crisis. Although most LCCs had higher cash/ assets ratios, they still produced worse results than the average performance of companies with lower cash/assets ratios. This analysis helps to ensure that, in addition to examining financial indicators, the enumeration of the business model in this industry can also be decisive. The future possibilities of the research are discussed at the end of the study